Óceánok, sarkvidéki jég és ezer kilométeres futások. Szűrhető idővonal, három témakörben.
Teljes idővonal →A tartalom mindig a teremhez igazodik. Válaszd ki, milyen eseményre keresel előadót.
Felkérem előadásra →
Extrém sportoló, előadó és író. Több mint húsz éve keresem azokat a helyzeteket, amelyekben kiderül, hol vannak a valódi határaink, és mi történik velünk, amikor átlépjük őket.
A rekordok mögött mindig ugyanaz a kérdés foglalkoztatott: hol van valójában az ember határa? Az elmúlt húsz évben óceánokon, sarkvidéken és ultraversenyeken kerestem erre a választ. Közben megtanultam, hogy a külső akadályoktól csak megerősödünk. A legnagyobb akadály emiatt nem előttünk van, hanem bennünk.
A félelem számomra nem ellenség. Jelzi a kompetencia hiányát. Megmutatja, hol kevés a tudás vagy kicsi a lendület. A félelem a részünk, mely elindítja a fejlődést és szavatolja az életben maradást.
Ezer kilométert nem lehet egyszerre teljesíteni. A nagy cél akkor válik kezelhetővé, amikor képesek vagyunk minden figyelmet arra fordítani, ami éppen előttünk van.
A szervezetünk többre képes annál, mint amit előre elhiszünk róla. Az igazán érdekes pillanat számomra ott kezdődik, amikor azt gondolom: tovább már nem megy...
500-nál több vállalat és szintén 500-nál több oktatási intézmény hívott már előadni, hét országban. Emellett 2000 nagyrendezvény tapasztalata van mögöttem.
Az expedíciók kívülről gyakran egyetlen nagy teljesítménynek látszanak. A valóságban azonban több ezer apró döntésből épülnek fel.
Mikor induljak tovább? Mikor álljak meg? Mire figyeljek? Mit engedjek el? Mit tegyek akkor, amikor a terv már nem működik?
Az óceánon vagy az Antarktiszon ezeknek a döntéseknek azonnali következménye van.
Éppen ezért számomra az extrém sport sosem pusztán a kilométerekről vagy a rekordokról szólt. Sokkal inkább arról, hogyan működik az ember bizonytalanságban, nyomás alatt és akkor, amikor nincs kire áthárítani a felelősséget.
Ezekből a helyzetekből hozom haza azt a tudást, amelyet ma az előadásaimban is továbbadok.
Rendezvények felépítéséhez, meghívóhoz, sajtóanyaghoz. Másold, ahogy van.
Egy expedíció számomra jóval az indulás előtt elkezdődik. Hónapok vagy akár évek tervezése, felkészülése és edzésmunkája előzi meg azt a pillanatot, amikor valóban elindulok. Bármi is a cél, a működés ugyanaz. Precíz döntések sorozata, egészen célig. Az expedíciók tisztán megmutatják, hogy a problémák elkerülése helyett, az azon való keresztül haladás épít minket.
Saját tervezésű és épített hajóval, egyetemistaként. Addig sosem eveztünk, sosem építettünk hajót, az óceánt sem láttuk. Ötvenegy nap múlva vegyes párosban világrekorddal értünk partot. A Tűzhangya névre keresztelt hajó a Magyar Formatervezési Díjat, az út a National Geographic Év Kalandja díját kapta.
Néhány hónappal az óceánátevezés után, öcsémmel és egy tengerésztiszttel.
Két atlanti átvitorlázás egy 34 lábas hajóval: Almeríától Brazíliáig, majd Brazíliától a Fokvárosig.
“Ha valamit még senki sem valósított meg, az nem jelenti azt, hogy lehetetlen lenne. Ez csak egy pillanatnyi tény. Eddig még senki sem valósította meg, de…” …2200 kilométer után egy hullám felborította a hajót, a leszakadt szellőzőnyíláson keresztül ömlött be a víz és a kenu süllyedni kezdett. - Az óceán öt kilométer mély, a vihar négy napig fog tartani. - Nyolc percem volt megoldani a helyzetet, majd 44 napig tartott elérni a biztonságot jelentő partot, miközben a külvilággal minden kapcsolatom megszakadt.
Két szóló atlanti átvitorlázás egy 44 lábas hajóval, Ipswichtől a Zöldfoki-szigeteken át Brazíliáig, majd a Fokvárosig. A negyedik és ötödik óceánátkelésem.
Az első hosszú út, ahol nem a víz, hanem a hideg és a monotónia dolgozott ellenünk. Jó iskola ahhoz, ami utána következett.
A szabály szerint az Antarktiszon először járó ember csak csapatban indulhat, így négyen mentünk. A hideg, a szél és a 92 kg-os szán húzásánál nagyobb feladat volt a monotonitás kezelése és a csapat összetartása. Megtanultam, hogy szélsőséges helyzetben a siker nagyrészt az emberi problémák kezelésén múlik. A testsúlyom tizedét elégettem, az arcomon fagyási sérülésekkel értem célba: a “világ végén”.
A tengerszinttől a Mont Blanc csúcsáig, futva, a világon először. Ugyanebben az évben: Ötvös Ádám barátommal hosszában átfutottam Magyarországot is, keletről nyugatra.
Az ország legkeletibb pontjától a legnyugatibbig, egyetlen kerékpáros kísérettel. A cél a rendszeres mozgás népszerűsítése volt. Ugyanebben az évben: megnyertem a hatnapos világkupát, 801 km teljesítéssel.
Ugyanaz a jég, ellenkező irányból, ketten. Nóra lett az első magyar nő, és nemzetközileg is az első nő, aki külső segítség és utánpótlás nélkül, párban kelt át Grönlandon. Ugyanebben az évben: 843 kilométerrel megdöntöttem a magyar nemzeti rekordot a hatnapos futásban.
Hat nap alatt 848 kilométer, világbajnoki cím. Aki azt hiszi, az expedíciók után ez pihenés, az még nem futott hat napig megállás nélkül.
A 2012-es óceán átkenuzás tapasztalatit beépítve, ismét átkeltem az óceánon. Az Európa - Kanári szigetek szakasszal és a Karib térségi tartó átkeléssel együtt, 108 napot töltöttem a 42 névre keresztelt hajón. A kikötéskor: lezártam a magas veszélyfaktorú projektjeimet, tizennyolc évnyi extrém sportolói pályafutás után.
Egy alig nyolcszáz méteres körön, tíz napon át. Az erős mezőnyből heten jutottak ezer kilométer fölé. Az extrém expedíciók korszaka lezárult, és ezzel a hosszútávú futásom új szintre lépett.
Óceánok, sarkvidék és végtelen kilométerek, expedícióról expedícióra végigkövetve. Nyisd meg a teljes útvonalat.
Sosincs vesztett helyzet, és nincs lehetetlen.
Egy expedíció sikere nem az indulás pillanatában dől el. A háttérben hónapok tervezése, számítása és felkészülése áll. A hajó kialakítása, a felszerelés súlya, az energia, az élelmiszer és minden apró részlet számít. Az indulás előtt elkövetett legkisebb hiba, garantáltan életveszélyt jelent a nyílt vízen. Ezért számomra a felkészülés mindig ugyanúgy része a teljesítménynek, mint maga az expedíció.
A világban az érvényesülés, a kitartáson és a változó helyzetek felhasználásán múlik. A legapróbb rutin reakciónk is komoly hatással van a jövőnkre. A folyamatos fejlődés, épp ezért elkerülhetetlen. A fejlődésben nincs stagnálás. Ha tudatosítjuk, ha nem, de ebben a pillanatban is, vagy a célunk felé vagy attól elfelé haladunk. Először ennek a kettőségnek az irányszögét segítem meghatározni.
A bizonytalanság az, amikor időt teszünk a döntésbe. A gyors reakció nemcsak egy expedícióban a túlélés kulcsa. Hanem a létezésünk kézben tartása.
Hosszú távon rengeteg dolog próbálja elvinni a figyelmet. A teljesítmény egyik kulcsa, hogy mindig felismerjem, mi az az egy dolog, amivel éppen foglalkoznom kell.
A motiváció jön és megy. Egy hosszú célhoz ennél stabilabb alap kell: rendszer, fegyelem és egy olyan ok, amiért akkor is továbbmegyek, amikor éppen nincs kedvem hozzá.
A legutóbbi: a 42 című könyv 10 ezer példányban jutott el az olvasókhoz. Ősszel gyerekkönyv jelenik meg.
Könyvek oldal
Hanem arról, hogy mi mindenre lehetünk képesek, ha átirjuk a saját határainkat.
